Késő bronzkori kincsegyüttes Kisvárda határából

2016-ban a kisvárdai déli elkerülő út építéséhez kapcsolódóan megelőző feltárásokat végeztek a Rétközi Múzeum, a Jósa András Múzeum és a Budavári Kft. régészei. A munkálatok során, a közel 10.000 m² nagyságú területen, több régészeti korszak emléke került napvilágra a Daruszigeten. A rézkori és népvándorlás kori jelenségek mellett kis számban késő bronzkoriak is előkerültek. Ezen korszak leletei közül kiemelkedik egy kincsegyüttes, amely mindenképpen az ásatás legjelentősebb együttese volt.

A késő bronzkori kincslelet több, mint 80 tárgyból áll, összetétele igen változatos, számos tárgytípust megtalálhatunk benne. A tárgyak többsége bronzból készült, a legtöbbjük a mindennapi élet használati tárgyai, azaz sarlók, balták, fűrészek és kések, de van köztük egy ár és egy véső is. Némely tárgytípusok (sarlók és fűrészek) igen nagy számban fordulnak elő a leletegyüttesben, de ezek sok esetben töredékek, hiányos vagy szándékosan megrongált darabok. A kincs tartalmazott egy nagyméretű és teljesen ép bronz horgot is. A használati tárgyak mellett ékszerek és viseleti elemek is előkerültek: különleges díszítésű, spirálos ruhakapcsoló tűk (fibulák), karperecek és karikák. A kincsegyüttes legkülönlegesebb leletei az aranytárgyak. Ezek szintén igen változatosak: aranygyűrű, karikák, spirális csüngők és huzalcsomók, amelyeknek az előkerülési körülményei is külön érdekességként szolgáltak. Ezeket az aranytárgyakat egy kettéhajtott, nagyméretű bronz falerában, azaz egy ruhára felvarrható, díszes fémkorongban rejtették el. A tárgytípusok közül kiemelkednek még a bronz kardok, amelyeket szándékosan törötten helyeztek a kincs többi részei közé. Nemcsak kész tárgyak, hanem nyersanyagok is kerültek elő, ugyanis felhasználásra váró bronz öntecsek és rögök voltak a tárgyak között.

Ezek a kincsleletek, másnéven depók vagy depóegyüttesek, a késő bronzkor időszakának jellegzetes leletei. Elrejtésüknek számos módja és oka lehet, ezek pontos megfejtése azonban nem minden esetben lehetséges. A depók sokszor a korabeli településektől távol, esetleg utak mentén, vagy egykoron vizes területek mellett kerülnek elő. Lehetnek háborús időszakok, konfliktusok idején elrejtett vagyontárgyak, amelyekhez egykori tulajdonosaik már nem térhettek vissza. Elképzelhető, hogy isteneknek felajánlott áldozati ajándékok ezek, vagy akár olyan egykori lerakatok, amelyek vándorkereskedők, vagy mesterek elraktározott áruihoz tartozhattak.

A daruszigeti kincslelet további különlegessége, hogy egy kerámia edényben kerültek elő a fémleletek, viszont legnagyobb jelentősége mégis abban rejlik, hogy eddig ez a legnagyobb darabszámú és legváltozatosabb összetételű depó, amely a gyűjtőkörünkön belül egy hiteles ásatáson került elő.

A kincsegyüttes gyarapodási száma: Gy. 271 (2021).

A daruszigeti kincsegyüttes megtekinthető A 600 év előtt című régészeti kamarakiállításon a Rétközi Múzeumban.

Contact

CAPTCHA
This question is for testing whether or not you are a human visitor and to prevent automated spam submissions.
Image CAPTCHA
Enter the characters shown in the image.