Római ezüstérme Zsurk határából

2019-ben múzeumi önkéntesünk, Eszenyi Jenő, régészeti leleteket jelentett be Zsurk határából. A területet bejárva nagymennyiségű késő bronzkori kerámiát azonosítottunk, így műszeres leletfelderítéseket kezdtünk végezni a lelőhelyen. Az egyik ilyen kutatásunk során többek között egy római ezüstérmét találtunk.

A római érme (denarius) enyhén kopott, de nagyon jó állapotú. Előlapján a római császár képmása látható, valósághűen ábrázolva. Hátlapján a korszaknak megfelelően egy római istenség van. A zsurki denariust Commodus császár (i.sz. 180–192) uralkodása idején bocsátották ki. Az előlapon a császár portréja jobb profilból látható, arca szakállas, fejét babérkoszorú díszíti. Az uralkodói képmás körül kopott, rövidített felirat olvasható: M(arcvs) COMM(odvs) ANT(oninvs) P(ivs) FEL(ix) AVG(vstvs) BRIT(annicvs) P(ater) P(atriae). A felirat hozzávetőleges jelentése: Marcus Commodus Antoninus Pius Augustus, nagyszerencséjű, a britannusok legyőzője, a haza atyja. A hátoldalon Libertas, aki a római mitológiában a szabadság megszemélyesítése. Libertas az érméken, mint esetünkben is, szép női alakként van ábrázolva, bal kezében lándzsát, jobb kezében pedig egy csúcsos süveget (pileus) tart, amelyet szabadságuk jelképeként a felszabadított rabszolgák kaptak. A hátlap felirata: LIB(eralitas) AVG(vsti) P(ontifex) M(aximvs) TR(ibunicia) P(otestate) XV CO(n)S(ul) VI. A felirat hozzávetőleges jelentése: bőkezű császár, pontifex maximus (főpapi tisztség), a tribunusi hatalom tizenötszörös birtokosa, hatszoros konzul.

Felmerülhet a kérdés, hogy egy i.sz. 2. század végi római ezüstérme hogyan kerülhetett elő az egykori birodalomtól ilyen távol? Commodus császár idején, a mai alföldön – Pannonia és Dacia provinciák szomszédságában – barbár népek éltek. Kapcsolataikat a békés időszakok és háborúk állandó váltakozásával lehet leginkább jellemezni, így az érmék több módon is kerülhettek a barbárokhoz. A régészeti kutatás kereskedelem, hadi zsákmány vagy pénzbeli juttatás eredményeként értelmezi leggyakrabban a római leleteket. Az alföldi területek fémben szegény területnek számítottak, így az érmék, illetve az egyéb fémtárgyak is inkább nyersanyaguk miatt voltak értékesek.

A zsurki lelőhelyen többszöri kutatásaink során egy további ezüstérme is előkerült. A császárkorra keltezhető kerámiaanyag azonban nagyon ritka, így további bejárások szükségesek annak meghatározására, hogy a leletek milyen kontextushoz (település, temető, szórvány) tartozhatnak.

A kutatásokban részt vevő múzeumi önkénteseink: Bacskai Zoltán (Laskod), Eszenyi Jenő és családja (Záhony), Kalli András (Várkapitányság Zrt.), Kovalcsik András (Pap). Munkájukat ezúton is köszönjük!

Contact

CAPTCHA
This question is for testing whether or not you are a human visitor and to prevent automated spam submissions.
Image CAPTCHA
Enter the characters shown in the image.