Rozettás díszítésű ruhásláda

 

 

Az ácstechnikával készített bútorok közül, amint azt a Magyar néprajzi lexikon is írja, az egyik legjellegzetesebb bútordarab a láda, mely általában fejszével hasított deszkából, ácsmunkával készült. Felépítésére jellemző, hogy vízszintes deszkáit négy sarokpillér fogja össze. A vastagabb hosszanti élükön a deszkák zsindelyszerűen egymásba kapcsolódnak. A ládák fedele gyakran háztető alakú vagy domború, mely facsapon forog. Általában bükkfából vagy tölgyből készítették.                

„Elsősorban Európában terjedt el, eredetileg, mint ruhás láda és koporsó, majd az ezredforduló tájától gabona tárolására is használták. […] Az ácsolt ládát a magyarok valószínűleg szláv közvetítéssel ismerték meg a honfoglalás után. Eredeti magyar neve, mely népi használatban máig megmaradt: a szekrény, a latin scrinium származéka. A rendszerint dísztelen, általában nagyméretű gabona- és liszttartó, ill. a másodlagosan erre alkalmazott ácsolt láda  neve É- és K-Mo.-on szuszék.” – olvashatjuk a Magyar néprajzi lexikonban, ahonnan azt is megtudhatjuk, hogy valószínűleg már a középkorban ácsolt ládát kapott a menyasszony kelengyeládaként, melyben a leány hozományának textiljeit tárolták.

Az is fontos volt, hogy milyen ábrákkal díszítették a ládákat. A fedelet és a teljes előrészt beborító mintázatot csak a kelengyeládáknál használtak. A megyénkben a ládák díszítésénél a geometrikus jelleg a mérvadó, a növényi díszek, felíratok és évszámok csak későn terjedtek el.

Gyűjteményünk egyik ácsolt ládájának leírását Bodnár Zsuzsanna etnográfustól idézzük: „Az ácsolt ládák utolsó generációját képviseli a Rétközi Múzeumban látható, egykor Dombrádon és Kisvárdán használt ruhásláda, mely szerkezetében és díszítésében átmenetet képez az ácsolt technika és az asztalostechnika között. Eleje, két rövidebb oldala és lábai bükkfából készültek, alja és hátsó része fenyőből. A keményfa részek díszítése karcolt geometrikus motívumokból, egymásba kapcsolt rozettákból áll. A díszített részek sötét- és világosbarnára festettek, míg a puhafa részek sötétbarnák.” Sarokvasa eredeti, zárja hiányzik.

A ruhásláda vásárlás útján került a Rétközi Múzeum gyűjteményébe. 1978-ban 800 forintért vásárolta meg Makay László, Csernyánszki Miklós kisvárdai lakostól. A láda az eladó nagyszüleinek tulajdona volt, nevezetesen Csernyánszki Tamás dombrádi lakosé.

A rozettás díszítésű ruhásláda méretei – magassága: 50 cm, hossza: 137 cm, szélessége: 42 cm. Anyaga: bükk és fenyőfa. Leltári száma: 78.1.1.

 

Felhasznált irodalom:

Magyar néprajzi lexikon. Szerkztette: Ortutay Gyula. Akadémiai Kiadó, Budapest 1977–1982. I. kötet. 27–30.

Bodnár Zsuzsanna: Bútorok. In: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye népművészete. Szerkesztette: Ratkó Lujza, Nyíregyháza 2014. 295–335.

 

 

 

 

Contact

CAPTCHA
This question is for testing whether or not you are a human visitor and to prevent automated spam submissions.
Image CAPTCHA
Enter the characters shown in the image.