Rétközi Múzeum – Rétközi Múzeum Baráti Köre Egyesület, Kisvárda, 2021

 „Ez a könyv az ecsedi vár történetét mutatja be. Nem foglalkozik a falu és a későbbi mezőváros múltjával, sem areformátus egyházzal, annak tudós papjaival, a debreceni vagy a pataki főiskolákkal mérhető 17. századi skólájával. Nem tartotta feladatának az ecsedi Bátori István udvartartását sem bemutatni, amelynek a tevékenysége jobbára a várban zajlott. Kifejezetten a várhoz kapcsolódó adatokat közöl, legtöbbször a teljességre törekedve. A szerzők tudják, hogy lenne még mit kutakodni az Országos Levéltár anyagában, a Bátoriakhoz, Bethlenekhez, Rákócziakhoz kötődő családi levéltárakban, ahol fellelhető még az ecsedi várhoz tartozó anyag. Azzal azonban, hogy kazalba raktuk a régiek által kiszálazott adatokat, megtettük az első lépést egy majdani, teljesebb monográfiához. Az elődök iránti tiszteletadásból néhányuk portréját is a könyvbe emeltük, így hozva közelebb a rideg lábjegyzeteket az olvasóhoz.

Ecsed vára nem hadi eseményekről volt ismert a korabeli világban, hanem urai miatt. Két Bátori is itt, a várban tartotta országbírói, a harmadik pedig a tárnoki székét. Egy erdélyi fejedelem itt serdült ifjúvá. Erdély választott fejedelme itt élte élete nagyobbik részét. Négy fejedelem is birtokának mondhatta Ecsed várát és uradalmát. Ecsed különleges helyzetét elsősorban az adta, hogy a Magyar Királyság területén, annak fennhatósága és tövényei alatt állt, ám birtokosai a 17. századtól erdélyiek voltak. Két Magyarország, a királyi és a fejedelmi között volt összekötő kapocs.

Az ecsed várból mára egy falcsonk sem maradt. Alapfalai ott rejtőznek az ecsedi Vásártéren, s ha a város megóvja a vár helyét, egykoron majd a romok is mesélni fognak. Lakói mindenesetre olyan múltnak vannak birtokában, amelyre nagyon büszkék lehetnek.”

Nyíregyháza – Nagyecsed, 2021. február

                                                                                                                                                                                                                    A szerzők

Írta: dr.Németh Péter régész-történész, címzetes megyei múzeumigazgató, Zoltán – Borzován Eszter 

Fotók szerkesztése: Tímár Tamás

Szerkesztette: dr.Vofkori Mária, a kisvárdai Rétközi Múzeum igazgatója