A húsvét egyik jellegzetes textíliája a pászkakendő vagy pászkaterítő, mely általában gondosan és gazdagon díszített volt. Évente csak egyszer, a húsvétvasárnapi ételszenteléskor használták, mégis jelentős volt a szerepe, hiszen a falu előtt képviselte a család módját, a gazdaasszony igényességét.

Húsvét ünnepén, a negyvennapos böjt után az ünnepi ételeket – kalácsot (pászkát), sárgatúrót, tojást, sonkát, kolbászt, túrót, vajat – a katolikus vallásúak pászkakosárba tették és pászkaterítővel letakarva vitték a vasárnapi misére szenteltetni. A kosarat letakaró pászkakendőt úgy készítették el, hogy kiemelkedjen a köznapi textilák sorából. Gyakori volt, hogy a minták között vallási jelkép – kereszt, kehely, felirat – is látható volt.

Leltári szám: 1965.2.9E.

Ezt a pászkakendőt 1964. áprilisában Makay László múzeumalapító vásárolta, több másik tárgyal együtt Takács Ferencné ajaki lakostól. Anyaga pamutvászon, két szélén piros madaras szőttes csík, legszélén, mindkét végén rojt van. Parasztya (parasztja, alsó csíkja) hullámai között egy-egy szív, e fölött a „nagy csíkja”, melynek mintája jobbra haladó pulykakakasok, közöttük egy-egy bokorból kihajló virágos ág (labdarózsa). Rojtja nem mintázott. A kendő teljes hossza 84 cm, melyből a rojt mindkét végén 6,5–6,5 cm, szélessége 5 cm.

Leltári szám: 66.10.1.

Ez a kendő is vásárlás útján került gyűjteményünkbe, Takács Andrásné ajaki lakostól vásárolta Makay László, 1966 júliusában. Készítője Takács Andrásné édesanyja, Hasulyó Mária volt. Pamutvászon, „gyertyás”, „madaras gyertyás” díszítéssel, végein szedett csíkkal és mintázat nélküli rojttal. A szedett csík piros, közepén és annál valamivel feljebb kék fonalas beszövés, melynek mintája: háromkarú gyertyák mellett álló madarak egy csíkon. (Alatta és felette, levegősen elhelyezve, vékony csíkok között 5+2 négyzetsor.)  A kendő teljes hossza 115 cm, szélessége 55,4 cm.