anyaga: vászon

mérete: 137x285 cm

Gyarapodási száma:

A megnevezésben írhattunk volna lobogót is, bár manapság a zászló és a lobogó fogalma összemosódik, holott a zászlótan (vexillológia) szerint a zászló rögzítve van a zászlórúdra, a lobogót pedig zsinórral vonják fel és le. Az alább bemutatni szándékozott műtárgy alakja és mérete azt mutatja, hogy ezt inkább lobogónak nevezhetnénk, de maradjunk a megszokott szóhasználatnál.

A zászlót Oberbauer Alajos utóda készítette Budapesten. Az egyik oldalán felhőn trónoló koronás Szűz Mária látható, aki baljában jogart tart és egyúttal támasztja az ölében ülő kisdedet, Jézust. A Szűz jobbjában a Szent Korona, alatta hegyes talpú, hasított pajzs. Ennek első mezeje vörössel és ezüstöt jelképező fehérrel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak kiemelkedő, arany koronás, középső részén ezüst kettős kereszt. A kép a „MAGYARORSZÁG VÉDASSZONYÁVAL NAGYMAGYARORSZÁGÉRT!” géppel hímzett felirat között helyezkedik el. A kép fölötti felirat ívelt.

A zászló másik oldalán két szárnyas angyal tart egy címert, mely fölött a Szent Korona van. A kép a Magyar Szent Korona országainak egyesített címerét ábrázolja. Ez a Magyar Királyságot és a Szent Korona országait jelképezte.

A címerpajzs részei:

• Magyarország – vörös és ezüst sávok, kettős kereszt.
• Horvátország – vörös-fehér sakktáblás mező.
• Dalmácia – három koronás oroszlánfej.
• Szlavónia – nyestet ábrázoló címer.
• Erdély – sas, nap, hold és hét bástya, ez utóbbi a szász székeket jelképezi.
• Bosznia-Hercegovina és Fiume – az alsóbb címermezőkön.

A kép fölött szintén ívelt, gépi hímzés látható:

„Igy volt Igy lesz!”

Tehát egy kifejezetten revizionista zászlóval van dolgunk.

Ezt a területi visszaszerzést aktualizálták volna, hiszen a készen vásárolható zászlóra speciális hímzést akartak elhelyezni, mégpedig a zászló elsőként ismertetett oldalára. De a megvalósításig már nem jutottak, csak a hímzendő szöveg előírásáig, előrajzolásáig, és azt sem fejezték be, mert csak az olvasható:

MUNKÁCS VÁROSÁNAK KI

1938. NOVEMBER 2.

A „KI” az a Kisvárda feliratból elkészült rész, a többi betű azért hiányzik, mert azok már a zöld színű anyagra kerültek volna, és azokat más színnel kellett volna írni, hogy látszódjanak.

Az eddig elmondottakból levonhatjuk azt a következtetést, hogy ez egy ún. országzászló. Ebben segít nekünk az évszám, a hónap és a Munkács név. Tudjuk, hogy az 1938. november 2-án meghozott első bécsi döntés értelmében mintegy 12.000 km², Trianonban elcsatolt terület tért vissza Magyarországhoz, köztük Munkács is.

A döntés nyomán a Magyar Királyi Honvédség alakulatai november 10-én vonultak be a városba, és ekkor tűzték ki a magyar lobogót a munkácsi vár fokára. A település 1944 őszéig maradt magyar fennhatóság alatt.

A revíziót követően szinte minden jelentősebb visszacsatolt település igyekezett saját országzászlós emlékművet emelni, vagy a csonkaországi anyavárosoktól, társadalmi szervezetektől ilyen lobogót kapni ajándékba.

A szóban forgó zászlót Kisvárdán készítették abból a célból, hogy a visszatért Munkácsnak ajándékozzák. Tudjuk, hogy Beregszásznak is készült ilyen országzászló a településen. A múzeumban őrzött példányon azonban a szöveg hímzése nem készült el, így az adományozás sem valósult meg.